A tűzihorganyzást a 18. század közepén találták fel. Tűzihorganyzásból fejlesztették ki, és több mint 300 éves múltra tekint vissza. A tűzihorganyzás a mai napig a legelterjedtebb és leghatékonyabb eljárási módszer az acél korróziógátló módszerek között. Az ezzel a technológiával megszületett horganyzott acélcsövek fontos szerepet töltöttek be a tűzvédelem, a környezetvédelmi, a vízellátás, a villamos energia, az acélszerkezetek területén.
A horganyzás minősége óriási hatással van a tűzihorganyzott acélcsövek működésére és költségére. Ha a tűzihorganyzott acélcső horganyzási vastagsága nem megfelelő, horganyzott rétege egyenetlen, cinktapadása elégtelen, és a bevonat szivárog, az az acélcső korrózióját okozza, csökkenti az acélcső fizikai és kémiai tulajdonságait, lerövidíti az acélcső élettartamát. az acélcsövet, és még biztonsági kockázatot is okozhat.
A horganyzás minősége nagymértékben összefügg a tűzihorganyzás folyamatával: a horganytömb tisztasága, az acélcső felületkezelése, a cinkfürdő hőmérséklete, a tűzimerítés ideje, az utókezelés, stb. mind hatással lesz a horganyzás minőségére. A horganyzás minőségének megítélésére szolgáló mutatók főként a következők:
1. Horganyzott csőszerelvények megjelenése
A jó minőségű horganyzott csőszerelvények felületének teljes bevonattal, egyenletes színnel, egyenletes átmenettel kell rendelkeznie, és a felületen ne legyen megereszkedés, csepegés vagy szükségtelen agglomeráció. A csőszerelvények felületén nem lehetnek hibák, például hiányzó bevonat vagy látható vas.
2. A horganyzott réteg vastagsága
A horganyzott cső cinkrétegének vastagsága fontos mutató a horganyzás minőségének megítélésében. Általában μm egységben adják meg, és kifejezhető a horganyzott réteg négyzetméterenkénti tömegével is (g/m2). Az átalakítási képlet: 1g/m2=0,14μm. Mivel a cink és az acél eltérő mágneses tulajdonságokkal és polarizálhatósággal rendelkezik, a horganyzott rétegvastagságmérővel roncsolásmentesen mérhető a cinkréteg vastagsága. A cinkréteg tömegének meghatározásához szükséges a cinkréteg mintavételezése és mérése antimon-klorid módszerrel és egyéb kémiai módszerekkel.
Három, horganyzott réteg egyenletesség
A kiváló minőségű horganyzott réteg egységes szerkezetű, és nincs szivárgás vagy sérülés a bevonat után. A horganyzott csövet bizonyos mennyiségű réz-szulfát oldatba lehet meríteni bizonyos számú alkalommal és ideig. Ha a felületen nincs vörös kioldó anyag (fémes réz), akkor horganyzottnak tekinthető. A csőszerelvényeken nincs hiányzó burkolat és utólagos lemezelési sérülés.
Negyedszer, a horganyzott réteg tapadása
A horganyzott réteg tapadása a horganyzott réteg és az acélcső szilárdságának mértéke. Miután az acélcsövet egy bizonyos ideig a cinkfürdőbe merítik, az acélcső felülete reakcióba lép a horganyzófolyadékkal, és cink-vas kevert réteget képez. A tudományos és kifinomult galvanizálási eljárás megfelelő vastagságú cink-vas kevert réteget hoz létre a cinkréteg tapadásának javításához. A horganyzott réteg tapadása gumikalapáccsal ütögetve nyomon követhető. Jobb, ha a bevonat bizonyos számú érintés után nem esik le.
Jelenleg a horganyzott acélcsövek horganyzási minőségének hazai megítélése bizonyos téves tendenciát mutat, és egyoldalú hangsúlyt fektet a horganyzott felület élénk színére. Mint korábban említettük, a horganyzás minősége számos tényezőtől függ. Az élénk felületi szín elérése érdekében a cinkfürdő hőmérsékletének csökkentése és a fürdő időtartamának meghosszabbítása szükséges. Ez csökkenti a horganyzott réteg tapadását. Bár szép, de a korrózióvédelem és a praktikusság szempontjából a tapadás csökkenése miatt a horganyzott réteg könnyen sérülhet, ami nem éri meg a veszteséget. Kína'. tűzihorganyzási szabványa csak azt írja elő, hogy a horganyzott réteg felületi színe egységes legyen. A szépség kedvéért a horganyzott acélcső színének világosnak kell lennie. Nincs elméleti alapja, és nem is tudományos és nem is közgazdasági.
